Ferenczy Múzeumi Centrum

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A szentendrei Ferenczy Múzeumot 1951-ben városi helytörténeti gyűjteményként alapították. 1972-ben a múzeum új szárnnyal bővített épületben helyezték el a Ferenczy család állandó gyűjteményes kiállítását.
A múzeum székháza a hajdani szerb tanítóképző iskola államosított késő-barokk épülete volt, melyet 2000-ben a Szerb Ortodox Egyház visszaigényelt. Az átadásra 2010-ben került sor; ekkor kezdődött meg Szentendre másik kiemelkedő jelentőségű műemlékében, a város főutcáján álló 18. századi Pajor házban a rekonstrukciós és bővítési munka, melynek eredményeként 2013. június 18-án megnyílt az új Ferenczy Múzeum.
A múzeum emeleti szintjén új rendezésben látható a Ferenczy család állandó kiállítása, Egy aranykor modern mesterei címmel. A tárlat az apa, Ferenczy Károly (1862–1917) mindhárom festői korszakát bemutatja, Fialka Olga (1848–1930) két képe pedig jelzi, hogy a három Ferenczy gyermek anyai ágon is örökölte a művészi tehetséget. Ferenczy Valért (1885–1954) néhány, a családtagokról festett portré és egy nagyméretű olajkép reprezentálja. Ferenczy Noémi (1890–1957) – a magyar és az európai szövöttkárpit-művészet nagy megújítója – művészetét a korai, gazdag növényi ornamentikájú művektől a későbbi letisztult, monumentális hatású munkákig tekinthetjük át. Ferenczy Béni (1890–1967) özvegye a múzeumnak adományozta a szobrászművész teljes hagyatékát, így ez a gyűjtemény a leggazdagabb: az életmű jelentős alkotásai mellett változatos bronz kisplasztikák, valamint mintázott gipszek is láthatók.
A múzeumban több évtizedes hiányt pótló új állandó kiállítások is nyíltak. Az épület oldalszárnyának emeleti szintjén az 1926-ban a Régi Művésztelepet megalapító Nyolcak, a főhomlokzati rész földszintjén pedig a harmincas évektől a teleptől függetlenül a városban alkotó művészek, az 1969-ben az Új Művésztelepre költöző alkotók, valamint a hetvenes évek lázadó, posztavantgárd mozgalmait képviselő Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata nyílt meg. Így gyűjteményes kiállításokon ismerhető meg a „szentendrei művészet” sokoldalúsága.
Az épület pincéjében 2013 augusztusától római és a pilisi ciszterci apátság leletanyagát bemutató középkori kőtár tekinthető meg.