Türr István Múzeum és kiállítóhelyei
Bár a két világháború közti időszak nem volt a legkedvezőbb múzeumszervezési szempontból, Baján mégis ekkor, 1936-ban alapították meg Oltványi Imre bajai kötődésű műgyűjtő és művészeti író gyűjtéséből a kortárs képzőművészeti képtárat, és ekkor döntöttek a múzeum létrehozásáról is. Az intézményt életre hívó képzőművészeti gyűjtemény törzsanyagát a ma már klasszikusok alkotásait tartalmazó Oltványi-féle gyűjtés, valamint az 1930-as években a városba települt, a művészeti és műgyűjtői életet inspiráló Nagy István festőművész képei alkotják; utóbbiakat a Nagy István művészete című állandó kiállításon lehet megtekinteni a Nagy István Képtárban.
A Türr István Múzeum épületében a gazdag, sokszínű néprajzi gyűjtemény anyagából válogat a Néprajzi csoportok Baja környékén című állandó kiállítás, amely a bajai és Baja környéki magyarok, bunyevácok, sokácok és németek kultúráját mutatja be. Baja egyik városrészében, Bajaszentistvánon a Bunyevác Tájházban az érdeklődők alaposabban is megismerkedhetnek a népcsoport építészetével és lakáskultúrájával. (A tájház előzetes bejelentkezéssel látogatható.) A néprajzi gyűjtemény részét képezi a múzeumot harmincöt évig igazgató Solymos Ede európai szinten is egyedülálló népi halászati gyűjteménye, amelybe az Élet a Dunán című tárlat enged betekintést.
A helytörténeti gyűjtemény anyagára épül a város török hódoltságot követő újratelepülését, illetve történetét az 1990-es évek elejéig bemutató Baja 300 éve város című állandó kiállítás. Egy bajai művészcsalád polgári életmódját, lakáskultúráját mutatja be az Éber-emlékház, mely id. Éber Sándor festőművész és gyermekei alkotásain túl a család helytörténeti, néprajzi gyűjtését is őrzi. A régészeti gyűjteményben Európa eddig egyetlen teljes egészében feltárt szarmata temetőjének leletei találhatók.
A könyvtár és adattár jelenleg 14 ezer, a fotótár 33 ezer helytörténeti vonatkozású tétellel büszkélkedhet. A négy kiállítóhellyel rendelkező múzeum időszaki kiállításai helyi és környékbeli művészeket, hagyományokat mutatnak be.
6500 Baja, Deák Ferenc utca 1.
Nyitva tartás:Egész évben., Kedd–Szo: 10:00–16:00
+36 79 324 173
www.bajaimuzeum.hu
bajaimuzeum@gmail.com
TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLET
Pecsétszám
Kiskönyvtár
047 Türr István MúzeumTEMATIKA
Képzőművészet
Történelem, régészet
Néprajz, helytörténet
Élet a Dunán
A Türr István Múzeum 1984-ben rendezett Élet a Dunán című kiállítása a 21. század elejére megérdemelte, hogy új köntösben álljon ismét a nagyközönség elé, így nyitotta meg kapuit 2001-ben a régi címén a megújult állandó kiállítás.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván
Baja 300 éve város
Baja igen fontos dunai kikötő volt, kereskedelme és kisipara virágzó várossá tette, ezért nevezték a XVIII. század végén Kis-Pestnek. A gazdag kereskedőváros vonzásának köszönhető, hogy a XIX. század első felétől kezdve jelentős számú zsidó lakosság telepedett meg itt.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván
Néprajzi csoportok Baja környékén
A XVIII. században a felszabadító harcok és a Rákóczi-szabadságharc következtében a lélekszámában ismét megfogyatkozó bácskai vidék benépesülése tovább folytatódott. A korábbi időszakra jellemző önkéntes bevándorlást a földesurak és a kormány szervezett telepítései váltották fel. Ilyen módon kerültek németek a területre, majd 1945-1948 között szintén telepítés által került több száz székely és felvidéki magyar család Baja környékére.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván
Élet a Dunán
A Türr István Múzeum 1984-ben rendezett Élet a Dunán című kiállítása a 21. század elejére megérdemelte, hogy új köntösben álljon ismét a nagyközönség elé, így nyitotta meg kapuit 2001-ben a régi címén a megújult állandó kiállítás.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván
Baja 300 éve város
Baja igen fontos dunai kikötő volt, kereskedelme és kisipara virágzó várossá tette, ezért nevezték a XVIII. század végén Kis-Pestnek. A gazdag kereskedőváros vonzásának köszönhető, hogy a XIX. század első felétől kezdve jelentős számú zsidó lakosság telepedett meg itt.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván
Néprajzi csoportok Baja környékén
A XVIII. században a felszabadító harcok és a Rákóczi-szabadságharc következtében a lélekszámában ismét megfogyatkozó bácskai vidék benépesülése tovább folytatódott. A korábbi időszakra jellemző önkéntes bevándorlást a földesurak és a kormány szervezett telepítései váltották fel. Ilyen módon kerültek németek a területre, majd 1945-1948 között szintén telepítés által került több száz székely és felvidéki magyar család Baja környékére.
Türr István Múzeum
Baja - Szentistván